...húzd közelebb a széked a szakadék széléhez, mondok neked egy mesét...

Lilapulcsis világa

Jostein Gaarder: Sophie világa

2017. március 07. - Lilapulcsis

jostein_gaarder-.jpgKépzeld el, hogy bolhaméretű emberkék vagyunk egy fehér nyúl bundájában. A kényelmes melegben üldögélünk, eltakar és biztonságot nyújt a nyuszi hosszú fehér szőre. Legnagyobb problémánk a mindennapok rutinos feladatainak teljesítése: eszünk, alszunk, néha társalgunk a körülöttünk ugrálókkal, a rutinos feladatok során tapasztalt nehézségekről, panaszkodunk egy sort, majd haladunk tovább…és így telik nap - nap után. Talán eszünkbe sem jut olyan fontos kérdésekről elmélkedni, hogy hogyan kerültünk mi oda, mi értelme az ugrálásnak, vagy mi lehet a bundán túl? Aztán egy napon Jostein Gaarder megteremtette Sophie-t, a 15 éves norvég kislányt, és megmutatta neki hogyan lehet a nyuszi bundájából lassan, óvatosan kimászni és felfedezni a világot, ami azon túl van.  

Kissé megkésve akadtam rá a könyvre (24 éves fejjel), már régen lecsengett az időszak, amikor először foglalkoztattak a létre vonatkozó kérdések, és értetlenül lapozgattam Platón Államát, vagy Rousseau Társadalmi elméletét. Az író Sophie, és az olvasó tájékozatlanságára építkezve mutatja be a filozófiai gondolkodás kialakulásának útját a kezdetektől, az modern korig. Mielőtt megrémítene a (gyakran és hibásan) unalmasnak tartott filozófia gyorsan elárulom, hogy a filozófiatörténet elképesztő csavarba van burkolva, olyannyira, hogy Sophie kalandjai során lesz olyan pont, amikor csak kapkodod a fejed, mert nem hiszed el, amit olvasol.

Sophie Amudsen egy furcsa levelet kap, amelyben a következő kérdés szerepel: Ki vagy te? És a választ meg sem várva jönnek az újabb és újabb levelek, kérdésekkel, magyarázatokkal. Az író elképesztően jól illusztrálja a filozófiai kérdéseket, és elméleteket, a magyarázatok elősegítik az ideológiák megértését.

"Az igazi felismerés mindig belülről jön, nem kényszeríthető rá a másikra. Csak a "belátásból" fakadó tudás az igazi."

Annak mégis volt hátulütője, hogy „túl későn” olvastam el: idegesített Sophie. Főleg a könyv közepétől éreztem azt, hogy Sophie egyszavas kérdései inkább megtörték a tudósunk monológját, mintsem párbeszéddé alakította azt. Bőven elegendő lett volna a mesélés a kislány folytonos megszakítása nélkül „kifejtenéd, kérlek?”, „folytasd..” és hasonlóan mély közbeszólásokra kell itt gondolni. Sophie okos lány, többel is hozzájárulhatott volna, az író döntésén múlt, hogy ezt kihasználja, vagy sem.

"Mindig azok a legveszélyesebbek, akik kérdeznek. Válaszolni már nem olyan veszélyes. Egyetlenegy kérdés nagyobb vihart kavarhat, mint száz válasz."

A vége annyiban okozott csalódást, hogy nem láttam a miértjét. Azok számára, akik olvasták egyértelmű lehet a kérdésem: miért hagyj hátra mindent, ha az új létben nem vár rád semmi, senki, és minderre soha lehetőséged sem lesz? Miért nem vinnéd magaddal azokat, akik fontosak számodra? Sok megválaszolatlan kérdés, és némi csalódottság érzése töltött el, a befejezését illetően. Értékelendő, hogy az író próbált objektív maradni, és minden irányzatot bemutatni, anélkül, hogy bevonta volna a politikai színteret, amely következtében befolyásolta volna az ideológiával szembeni értékítéletünket.

"Ilyen az élet, szomorú és fennkölt is egyben. Bebocsátást nyerünk ebbe a csodálatos világba, megismerkedünk egymással, és egy ideig egymás oldalán megyünk. Utána megszűnünk létezni a másik számára, és végleg eltűnünk, éppoly kurtán-furcsán, ahogyan érkeztünk."

Kinek ajánlom?

Főként fiataloknak, akik nyitottak a kérdésekre, vagy csak most vált szükségessé számukra a filozófiai alapok elsajátítása. Felnőttek, fiatal-felnőttek, ha be kell pótolni a lemaradást, ez a könyv erre több, mint tökéletes.

Összességében egy kedves, kalandos kisregény, sok-sok hasznos információval, nagyon érthető és szerethető formában tálalva.

Értékelés: 9

Történet: 10/10

Szereplők: 7/10

Élmény: 8/10

Hitelesség: 10/10jostein.jpg

Cselekmény: 10/10

 

Szerző: Jostein Gaarder
Cím: Sophie világa

Kiadás éve: 1991

Oldalszám: 518 oldal

Műfaj: Regény 

Fordító: Szöllősi Adrienne

A bejegyzés trackback címe:

http://lilapulcsis.blog.hu/api/trackback/id/tr8512319921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.