...húzd közelebb a széked a szakadék széléhez, mondok neked egy mesét...

Lilapulcsis világa

Kalandos könyvvásár

2015. augusztus 27. - Lilapulcsis

Nem titok, hogy a nyarat Magyarország területén töltöttem…és mivel lassan lejár az idő a pakoláson és a hazaköltözésen agyalok. Problémás lesz, mert erezd el a hajam volt könyvvásárlás terén…

Ti, mindannyian hősök vagytok a szememben, hogy meg tudjátok állni, hogy az utolsó pár száz forintot is ne a könyvekre költsétek. Mivel én nem szoktam hozzá, hogy bármelyik pillanatban elérhető az a könyv, amelyet épp keresek, nagyon nehezen tudom otthagyni a régi klasszikusokat, amiket otthon egy örökkévalóság óta vadászok.

Szóval.. ANTIKVÁRIUMOK és KÖNYVESÜZLETEK MINDENHOOOOL és nagyon nehéz kikerülni őket!!

Elmesélem az utolsó kalandom:

A munkatársam, tudva, hogy mennyire szeretem a könyveket elhívott antikváriumozni…igen, más kávézni megy munka után, mázlista voltam! A Nyugati Pályaudvar aluljárójában van egy kis, polcokkal és rengeteg könyvvel tömött antikvárium. Nem nehéz megtalálni, a West-end alsó bejárata fele van (kettő is).

Mindig vannak különböző akciók, akkor 200 és 600 forintért lehetett válogatni a csodás kötésű remekművek között. Meg is rohamoztam nem nagy lelkesedéssel a pultot és hopsz…kaptam egy jó könyvet…és hopsz még egyet…és még egyet… 5 perc alatt vadásztam 6 könyvet és át is néztem az egész felhozatalt.

Amíg vártam a kolléganőre megérdeklődtem merre van az aktuális kedvenc, Ken Follett sarok és az eladó gyorsan arra is irányított, el kezdtem olvasgatni.. aztán „kedvesen” mondta, hogy van még kettő, ott fent a polcon, csak azok értékesebbek és azért tartja ott őket.

Ó jaj! Hát nem az Évszázad trilógia két része volt? De!

És én feladva minden tervet, hogy angol nyelven vásárolom meg már a pultnál voltam és fizettem ki a könyveket.

A munkatársnő 1 könyvet talált, és egyet ajánlottam még, amit olvastam és imádtam, így ő két könyvvel…én 8-al távoztam.

11892024_1022223854475274_7109632419635677489_n.jpg

Ezek után örömittasan indultam haza, tömegközlekedéssel…próbáltam talpon maradni a metrón, de nagy kihívás volt. Hogy mennyire esetlennek tűntem jól mutatja, hogy nemsokára egy néni felállt és átadta nekem a helyét, akkor jöttem rá, hogy az emberek bámulnak :)

Az újabb nehézség csak ezek után jött, éppen esős, szeles idő volt, a két kis szatyor könyvet fogtam a két kezemben, plusz próbáltam tartani az esernyőt is, amit a szél lelkesen akart kicsavarni a kezemből.

Hazafele azon gondolkodtam mi futhat át az emberek eszén, amikor látnak? Én rámosolyognék az illetőre, mert tudnám, hogy szereti a könyveket. Te hogyan reagálnál?

Válaszokat várom hozzászólásban…és ha hasonló kalandos könyvvásárlásod volt oszd meg velünk :)

A bejegyzés trackback címe:

https://lilapulcsis.blog.hu/api/trackback/id/tr67737872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.