...húzd közelebb a széked a szakadék széléhez, mondok neked egy mesét...

Lilapulcsis világa

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Hobbi...hobbiii?!?

2015. november 18. - Lilapulcsis

Mindig olyan nagy gondban vagyok, ha azt kérdezik   mi a hobbid???   Kezdésnek azon agyalok mi is a jelentése?  

A korábbi „passzió” vagyis a szabadidőben végzett, pihenést, kikapcsolódást szolgáló tevékenységek gyűjtőneve (wiki szerint)

Szóval minden idetartozik, amit a szabadidőm kitöltése miatt végzek...de nekem nincs is szabadidőm! Mivel még tanulok minden percet vagy az egyetemre ingázással, vagy az órán való lelkes jegyzeteléssel töltök....ami meg köztes időszak, abban két civil szervezetnél dolgozom önkéntesként és nyelvórákat tartok. Ezek mellett még írom a szakdolgozatom is (ebben a pillanatban teljes gőzerővel...ezért is érzem a kényszert, hogy minden mondatot lehivatkozzak).

Mielőtt azt gondolnád, hogy nem vagyok normális...elmesélem mi az oka annak, hogy minden percem ilyen gyönyörűen ki próbálom aknázni: LUSTA VAGYOK! Nagyon... ha tehetném végig aludnám az egész hetet. A probléma csak annyi, hogy ha nem csinálok valamilyen hasznos tevékenységet rossz kedvem van, a rossz kedvtől még fáradtabbnak érzem magam...és egy ördögi körben találom magam, ahonnan nem bírok kimászni. Szóval a megoldás, ha minden hasznos foglalkozással lekötöm magam. És mik ezek a foglalkozások?

Olvasás

Ha már könyves blogom van, akkor illik ezzel kezdenem, igaz? Bár nincs sorrend a tevékenységek közt, azért egy könyv után nyúlok a leggyakrabban, ha van 5 percem. Ez picit cseles is, mert az olvasásért szabaddá teszem magam, még akkor is, ha épp nem érnék rá...vagy más, fontosabb tevékenységekre kellene figyelnem. Legtöbbször a városi buszokon is olvasok, és így az utazás 30 értékes perccé válik...bár ilyenkor mindig ülőhelyet keresek és nem érdekel, ha a mellettem álldogáló nénik morognak, amiért nem adom át a helyem.

Önkéntes munka

Erről külön bejegyzést is írhatnék... lassan 7 évvel ezelőtt kezdtem önkénteskedni, mert így a gyűlésekre és egyéb feladatok intézésére kiengedtek a Matula bentlakásból, vagyis a „szabadságot” jelentette. Aztán lassan beleszerettem! Imádom, hogy a semmiből, legtöbbször nulla anyagi befektetéssel sikeres rendezvényt tudok teremteni, egy tábort, ahonnan a résztvevők örök barátságot kötve utaznak haza. Utazhatok az EU számlájára. Ismerkedhetek új emberekkel...  Nem pénzért dolgozom, de még sem ingyen: amit kapok, az sokkal értékesebb, mint bármilyen anyagi juttatás. Bár az hiú ábránd, hogy elismerik szakmai tapasztalatnak mégis megérte, az önkéntes munkának köszönhetően tudom mire vagyok képes, tesztelhettem magam krízisekben, rájöttem mi az, ami érdekel, ennek köszönhetően választottam egyetemet és szakot...ezek mellett negatív tapasztalataim is voltak: hibáztam, de lehetett és nem az állásom mullott rajta. Csalódtam, de megtanultam, hogyan működik valójában a világ. Ajánlom...

Blog/írás

Szeretek mesélni. Nem is annyira írni..mert magát a folyamatot elég vontatottnak érzem...de imádom azt, hogy az írás által érzéseket és élményeket tudok megosztani: egy jó könyv, egy remek utazás...egy vélemény. Minden kikívánkozik belőlem és azon vagyok, hogy minél többen hallják a hangom. Lassan. Ezen kívül szeretem hallani mások történeteit is, ezért kérlek benneteket mindig, hogy osszátok meg a véleményeteket hozzászólásban, elképesztő érzés picit titeket is megismerni – a folyamat, amikor a nézettségből a számok emberekké válnak...   

Napló

Úgy érzem ez a bejegyzés a nagy számokról szól...13 évesen az egyik tanárnőm mesélt egy guiness-rekorder nőről, aki – már nem is emlékszem pontosan –  vagy 60 éven keresztül vezette a naplóit. A bizonyítási vágy, vagy valami rávett, hogy én is váltsak és az emlékes füzetek komolytalan világából kiszállva elkezdtem írni az első naplómat. Róluk is rengeteget tudnék mesélni, mivel már több mint 10 éve velem vannak...néha változik a színük, néha a betűtípusok, néha a komolyság, de sosem neveztem őket „csak” füzeteknek. Olyan szintű bizalmat éreztem mindig, amikor írtam, amit egyetlen barátnő sem tudott soha nyújtani. A folytonosság pedig biztonságot nyújtott. Ígérem később még mesélek róluk.

Gyöngy

 „Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfüzik a bús földet díszítik.." Régi kedves elfoglaltságom...mostanában már egyre ritkábban bukkan elő, de a gyöngy gyűjtemény még mindig itt van, várja, hogy megnyugtasson.

És ezzel a végére is értem. Neked mi a legkedvesebb elfoglaltságod, ha véletlenül van szabad időd?

A bejegyzés trackback címe:

https://lilapulcsis.blog.hu/api/trackback/id/tr848089826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.